Kedves néném válaszát nem vettem mindezidáig, amely nekem nem esik jól, de a hallgatás beleegyezést jelent felénk. Folytatom is megkezdett témámat, mert nem tagadhatom, igen érdekesnek találom a blogokat. Ahhoz, hogy blogot írhasson kéd, keresnie kell egy helyet, ahol ezt megteheti. No nem valóságosat, csak virtuálisat, ahogy mai napság mondják. A világhálón számos ilyen hely akad. Én most kédnek egy magyar oldalt keresék, hogy ne adódjanak nehézségei abbul, hogy nem bírja az ánglusok nyelvét. Úgy hívják, freeblog. Kicsi mozgóképes bemutatóval el is magyarázom, miképpen juthat fiókhoz azon a helyen. Íme:
Láthatja kéd, édes néném, nem valami ördögtől való dolog ez. Persze kell hozzája egy villámpostacím – más néven e-mail cím – is, de ne aggódjék, mert az is könnyedén megoldható. Tehát kap egy levelet a virtuális – mert bizony ez szinte az – postafiókjába, és ott rejtezik a kód, amelynek segítségével beléphet a blogjába. Mai napság nem egyszerű az élet, édes néném, csupa jelszó, felhasználói név... De amit cserébe kap, azért megéri! Minden csudaságot megcsinálhat a bloggal! Még a kinézetjét is megválaszthatja! Erről szinte készítettem egy rövid képes bemutatót, melyet rögvest ide is rakok.
Hát mondja, édes néném, el tudta volna valaha is gondolni, hogy efféle dolgok megtörténhessenek!
Miután mindezt végrehajtá, más dolga már nem akad, rákattint az Új bejegyzés feliratra, és az ott megjelenő ablakba – merthogy az meg úgy neveztetik – beírja, amit akar. És ez nem minden! Akár képet is illeszthet a szövegébe. Mit képet! Mozgóképet! Csak arra vigyázzon kéd, hogy a képek beillesztésénél használja a HTML-kód szerkesztése feliratú fület vagy gombot.
Kedves néném, én tudom, hogy kéd rendszerető ember, ezért javallom, címkézze a bejegyzéseit. A címkék a bejegyzés tartalmát ismertetik röviden, egy-két szóban. A hasonló tartalmú szövegeket így könnyű visszakeresni a későbbiekben.
Nem kétséges, édes néném, hogy belefárada már a sok leckéztetésbe, ezért egy rövid időre abba is hagyom. Pihenjen, kéd, hogy az újabb bejegyzésemet friss elmével olvashassa!
Láthatja kéd, édes néném, nem valami ördögtől való dolog ez. Persze kell hozzája egy villámpostacím – más néven e-mail cím – is, de ne aggódjék, mert az is könnyedén megoldható. Tehát kap egy levelet a virtuális – mert bizony ez szinte az – postafiókjába, és ott rejtezik a kód, amelynek segítségével beléphet a blogjába. Mai napság nem egyszerű az élet, édes néném, csupa jelszó, felhasználói név... De amit cserébe kap, azért megéri! Minden csudaságot megcsinálhat a bloggal! Még a kinézetjét is megválaszthatja! Erről szinte készítettem egy rövid képes bemutatót, melyet rögvest ide is rakok.
Hát mondja, édes néném, el tudta volna valaha is gondolni, hogy efféle dolgok megtörténhessenek!
Miután mindezt végrehajtá, más dolga már nem akad, rákattint az Új bejegyzés feliratra, és az ott megjelenő ablakba – merthogy az meg úgy neveztetik – beírja, amit akar. És ez nem minden! Akár képet is illeszthet a szövegébe. Mit képet! Mozgóképet! Csak arra vigyázzon kéd, hogy a képek beillesztésénél használja a HTML-kód szerkesztése feliratú fület vagy gombot.
Kedves néném, én tudom, hogy kéd rendszerető ember, ezért javallom, címkézze a bejegyzéseit. A címkék a bejegyzés tartalmát ismertetik röviden, egy-két szóban. A hasonló tartalmú szövegeket így könnyű visszakeresni a későbbiekben.
Nem kétséges, édes néném, hogy belefárada már a sok leckéztetésbe, ezért egy rövid időre abba is hagyom. Pihenjen, kéd, hogy az újabb bejegyzésemet friss elmével olvashassa!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése